2009. október 9-én, 67 esztendős korában elhunyt a magyar építészet egyik legkiválóbb alakja, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorhelyettese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas építész, Reimholz Péter, régóta betegeskedett.
Reimholz Péter 1962-67 között a Magyar Iparművészet Főiskola hallgatója volt, majd a MÉSZ Mesteriskoláját is elvégezte. Diplomázása után a Magasépítő Tervező Vállalathoz került. Tanított a Budapest Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd a ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként ismert hajdani alma materben, ahol rektorhelyettesnek nevezték ki.
Reimholz évtizedek óta a magyar építőművészet meghatározó alakjai közé számított. Ifjúkori munkái, például a Hungária körúti Domus Áruház innovatív szerkezetükkel, a késő modernizmus szellemét éltető megformálásukkal vívták ki a szakma elismerését. A kilencvenes évektől meghatározó épületei, például a Várban épített Hapimag-bérház vagy a Collegium Budapest Raoul Wallenberg-vendégháza a hazai téglaépítészet kimagasló példái közé tartoznak; visszafogott tömegformálásuk, érzékeny anyaghasználatuk a történeti környezetbe illesztett modern architektúra iskolapéldáivá avatja őket. Egyetemi tanárként Reimholz fontos szerepet vállalt a továbbképzésben; mesterének vallja őt például Janesch Péter és ifjabb Benczúr László.
Fontosabb munkái:
Domus Áruház, Lázár Antallal (1970-74);
Videoton gyár (Székesfehérvár, 1975-91);
a Magyar Iparművészeti Főiskola kollégiuma (1991);
Hapimag apartmanház a Budai Várban, Csomay Zsófiával (1992);
a Siemens budapesti 3/A irodaháza, Lázás Antallal (1999);
a Collegium Budapest Raoul Wallenberg épülete, Csomay Zsófiával (2000); 
Sun Palace (2007-2008).
Budapest Akácfa utca iparkolóház (2008)
Reimholz Péter 1975-ben a Domus Áruházért, 1994-ben pedig életművéért Ybl-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat kapott. 1999-ben és 2000-ben elnyerte Budapest építészeti nívódíját.
